A szerkesztő előrukkolt az ajánlattal, amit nem lehet visszautasítani. Ha már rendszeresen publikálok filmkritikákat máshol is (a Jazz+Film rovat elindításában is tevékeny részem volt), a jazzt meg köztudottan szeretem, miért ne írnék a Soulról, hiszen több szállal is kötődik a jazzhez. Megnéztem, itt olvasható a válaszom. A Glenn Miller élete című film úgy kezdődik, ahogy Hollywoodban a forgatókönyvíró iskolában tanítják: egy lepukkant hórihorgas zenész sóvárogva néz Los Angelesben egy meredek utca tetején épült zálogház kirakatában egy harsonát. Aztán beballag, hogy kiváltsa. Nyilván nem először, mert a boltos kedves ismerősként köszönti. Mikor pedig kiderül, hogy barátját várja, mert épp munkája lesz, végre újra zenélni fognak, a tulaj még ugratja is: "Bezzeg ő nem jár a zaciba", mire jön is a riposzt: "Nem lenne könnyű dolga. Zongorista. " Később a kereskedő hívja fel figyelmét Ben Pollack épp akkor szerveződő új turnéra készülő zenekarára, ami esélyt kínálna az állandó munkára. Készült néhány emlékezetes film még az elmúlt század vége felé, amit a jazz miatt érdemes megnézni.
Ezzel szerettem volna magunknak, énekesnőknek olyan alkalmat teremteni, amikor az énekhang jelentős szerepet kap, amikor nyolc nagyon különböző stílust, korosztályt, pályafutást képviselő énekesnő együtt lép színpadra, hogy a közönséggel együtt ünnepelje az énekhang, a közös éneklés örömét. Vadon Irén A rendszerváltás előtti negyven évben Magyarországon a jazz megtűrt műfajnak számított, így nem igazán épülhetett be a zsigerekbe, nem volt rá lehetőség, hogy a közízlés számára vonzóvá váljon. Ezért a jazz – véleményem szerint abszolút indokolatlanul – rétegzenévé vált. A műfajon belül a jazz-éneklésnek volt a legmostohább sorsa, mivel angol nyelven nem készülhetett lemezfelvétel. Ezzel sikerült egy egész jazz-énekes generáció pályafutását derékba törni. Ma abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nyolcadik éve figyelhetem a Jazz Garden működésén keresztül, mire van igénye a közönségnek. Elmondhatom, hogy az énekes produkciók a legnépszerűbbek, talán azért, mert az énekhangnál természetesebb és közvetlenebb hangszert még nem sikerült kitalálni.
Meghatározás A dallamos jazz hazai és külföldi előadói, dzsesszklubok, programajánló, online jazz rádiók és lemezvásárlás. Dallam, ritmus, harmónia: smoothjazz! Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Magyar énekesnők Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés Az oldal 519 linket tartalmaz.
Köszöni, jól van, máshol és máshogy, de él és virul tovább. Mikor kerülhet egy 2020-ban a Sundance Filmfesztiválon bemutatott film ajánlója a MagyarJazz felületére? Ha rendhagyó, mert a filmben a jazznek dramaturgiai szerepe van. A producereket a film megszületésétől érdekelte a jazz. Már az első (csak részben) hangosfilm is a Jazzénekes volt 1927-ben. Hollywood gyorsan ráérzett, hogy filmzeneként is jól működik, és néhány zenész karaktere épp elég érdekes ahhoz, hogy a sztorit is el lehessen adni vele. Megjelentek azok a mozik is, mikor az Amerikában közismert jazztörténések a háttérben zajlanak, de azok befolyásolják a szereplők életét. Ez tipikusan ilyen film. Múlthéten mutatták be a Puskin Moziban a sajtó képviselőinek Michael Murphy New Orleans: A zene városa (Up From The Streets) című filmjét. A 104 perces eredeti nyelven, magyar felirattal vetített dokumentumfilmet holnaptól a nagyközönség is láthatja, november 12-től érkezik országszerte a mozikba.
Kapcsolódó sztárlexikon: Ilyen volt, ilyen lett: Balázs Klári » Szűcs Judith A magyar diszkókiráynőnek is becézett Szűcs Judith olyan slágerekkel alapozta meg hírnevét a hetvenes és nyolcvanas években, mint a Táncolj még! vagy a Gyere a diszkó klub elé. A népszerű sztár karrierje során 17 nagylemezt adott ki, a legutolsó, a Szerelmeim 2010-ben jelent meg. Karda Bea Karda Bea nevét a hetvenes években ismerte meg az ország, a népszerű táncdalfesztiváloknak köszönhetően. Az énekesnő később tudását külföldön is kamatoztatta, egyebek közt Berlinben lépett fel számos alkalommal. Karrierje során öt nagylemeze jelent meg, és több kislemezt is a piacra dobott. Falusi Mariann Falusi Mariann annak idején elvégezte a Konzervatóriumot, mégis popénekesnőként lett ismert hazánkban, a Pa-Dö-Dő formációnak köszönhetően. A Lang Györgyi vel létrehozott együttes 1988 óta üde színfolt a magyar poppiacon, 20 lemezük jelent már meg, és olyan slágerekkel lepték már meg rajongóikat, mint a Bye, bye Szása vagy a Szabó János.
A trió harmadik tagjának, Kovács Katinak is csak epizódszerep jutott Nyugaton: ugyan megnyert pár dalversenyt és fesztivált, illetve kapott ilyen-olyan díjat, karriert ő sem tudott csinálni kint. A vasfüggönytől keletre azonban szép sikereket ért el, noha a tehetségéből ennél jóval többre is futotta volna, ha valaki odafigyelt volna arra, hogy menedzselje őt. Talán nem véletlen, hogy valódi nemzetközi sikert a hatvanas évek magyar énekesnői közül csak az a Késmárky Marika ért el, aki az NSZK-ba disszidált, ahol Edina Pop néven szállt be a Dschinghis Khan együttesbe: ebben egy másik külföldre szakadt magyarral, Mándoki Lászlóval együtt énekelt valódi diszkóslágereket. (Illetve nagyon távolról kapcsolódik a témához a Shocking Blue-val valódi világslágereket éneklő Mariska Veres, aki viszont nem is volt magyar állampolgár, eleve Hollandiában született. ) Útlevél- és súlyproblémák Az, hogy Magyarországnak tényleg világsztárjai legyenek, a hetvenes évek végén merült fel komolyabban, amikor a Hanglemezgyár és Erdős Péter is komolyan ráfeküdt a külföldi promócióra.
Dia Koncz Zsuzsa Pályafutása a hatvanas évek elején megrendezett Ki mit tud? -dal kezdődött, a hetvenes években pedig már nemcsak hazánkban, hanem külföldön is elismert előadóművésznek számított. Munkássága elismeréseként 2008-ban Kossuth-díj jal tüntették ki. Csepregi Éva 1972-ben tűnt fel a Ki mit tud? -ban a Kócbabák nevű együttes tagjaként, az évtized második felében pedig a Neoton Família énekesnőjeként tett szert országos népszerűségre. Napjainkban a Neoton Família Sztárjai formációban láthatjuk fellépni. Kapcsolódó sztárlexikon: Ilyen volt, ilyen lett: Csepregi Éva » Halász Judit Habár a legtöbben énekesnőként gondolnak Halász Judit ra, személyében hazánk egyik kiváló színésznőjét is tisztelhetjük, aki számos színdarabban és filmben bizonyította már tehetségét. Munkásságát Kossuth-díj jal és Prima Primissima-díj jal ismerték el. Balázs Klári A hetvenes években kezdődött énekesi karrierje: előbb a Periszkóp, majd a Skála együttesben énekelt. Balázs Gábor basszusgitáros felesége volt, amikor Korda György elcsábította, akivel a mai napig boldog házasságban él.
Mary Zsuzsi A szegedi születésű énekesnő, Mary Zsuzsi a Szerelmes biciklisták című film betétdalával tűnt fel. A táncdalénekesnő első férje Dobos Attila zeneszerző-szövegíró, második férje Klapka György üzletember volt. Az énekesnő 2011 karácsonyán hunyt el. Pintácsi Viki Az 1970-es születésű énekesnő napjainkban háromgyerekes édesanya: legnagyobb lánya, Anna Kata 1999-ben látta meg a napvilágot, Viktor 2001-ben, a legkisebb, Zolna pedig 2007-ben született. Bayer Friderika Az 1971-es születésű énekesnő legnagyobb eredményét 1994-ben érte el, miután megnyerte a Táncdalfesztivált, a dublini Eurovíziós Dalfesztiválon a negyedik helyen végzett. A Feltárcsáztad a szívemet című száma hazánk egyik legnagyobb rádiós kedvence lett 1998-ban.
Bartók Béla- tudomásom szerint- nem rajongott a jazzért. Túl felszínesnek tartotta a dallamvilágot, illetve kifogásolta az improvizáció központi szerepét. Ugyanakkor értékelte a jazz mélyén megbúvó "népi lényeget", a százados mélységeket. Azt gondolom, a Sárik Péter Trió X Bartók című albuma tetszene a ázad talán legnagyobb ma
A JazzFilm rovat iránti érdeklődés jelzi, a MagyarJazz olvasói örülnek, ha tovább írjuk a jazz és a mozi találkozásainak történetét. Eddig a friss kínálatból válogattunk, de a múlt is egy aranybánya a témában. Most például egy régi gyöngyszemet választottam. A film remek, a jazz pedig, ami szól, igazi kuriózum. Miles Davis az egyik termékeny és innovatív korszakában komponálta. Szóval biztosra mehetünk, a siker garantált. További... A blues nem a vidámságról szól. Inkább az élet fájdalmas néha kegyetlen próbáiról. De nem is a szomorúságról. Branford Marsalis szerint, aki a film (és a CD) zenei anyagát gondozta, ez az afrikai kultúrából érkező muzsika a nyelv, amin elmondhatták az ide hurcoltak saját történeteiket. Ezért mindig a keserűség és a büszke lázadás zenéje egyszerre, az élvezettel dacolás balladája. Ha jól játsszák. Ilyen filmet csinálna Banksy, a street art fenegyereke, ha érdekelné a mozi. A tavaly májusban debütáló sorozat üzenete egyértelmű a jazz kedvelőinek: ne izguljatok, a jazz nem hal meg, és nem költözik be végleg a panoptikumba sem.
fmq.ru, 2024