A legtöbbször, szám szerint hétszer Molnár Ferenc Liliom című darabját mutatták be, a leghosszabb társulati tagsággal pedig a 93 éves Szatmár Liza büszkélkedhet, aki 1951 óta a Vígszínház színésznője. Forrás: Vígszínház A Csókos asszony nagyoperett 1987-ből Iglódi István vendégrendezésében, Pápai Erika és Kaszás Attila főszereplésével A legeket és a felejthetetlen pillanatokat az elkövetkezendő egy évben számos módon felidézik majd, az ünnep május elsején online bejelentkezéssel és egy egyhetes vetítéssorozattal kezdődik. Az 1-jei nyitónapon Kornis Mihály 1989-ben bemutatott Körmagyar című darabja látható majd: a nyolcvanas évek végi Magyarország mulatságos kor- és körképét parádés szereposztásban (Kútvölgyi Erzsébet, Szarvas József, Pap Vera, Eszenyi Enikő, Seress Zoltán, Szombathy Gyula, Szabó Gabi, Rudolf Péter, Igó Éva és Kern András) vitte színre Horvai István. Másnap Csiky Gergely A nagyra termett című prózai műve alapján készült zenés vígjátékkal, Az udvari kalap előadásával egészen 1965-ig repülhetünk vissza az időben.
1894-ben megalapítoták a Vígszínház Rt. -t és adományok gyűjtésébe kezdtek. A színház megépítése egybeforrt a Nagykörút kiépítésével. Az épület mögött akkoriban még mocsaras terület húzódott, megnyitásakor a szemben lévő telken még Budapest egyik legnagyobb malma állt. Ezután kezdődött Budapest világvárossá válása és a polgárság új központjának, a Lipótvárosnak, majd az Újlipótvárosnak a kialakulása. Az épület alig egy év alatt készült el a bécsi Fellner és Helmer színházépítő cég tervei alapján, Havel Lipót építőmester vezetésével. Nézőterét több mint ezer ember befogadására tervezték. Az első igazgató, Ditrói Mór volt, aki Kolozsvárról érkezett, az ottani fiatal társulatának zömével együtt. Az ifjú színészek a fővárosban még teljesen ismeretlenek voltak, de nevüket rövid idő alatt megtanulta a közönség. 1935-ben Pesti Színház néven új kamaraszínháza lett az intézménynek a Révay utcában. 1945. január 16-án bombatalálat érte az épületet. Újra felépítve 1951-ben nyílt meg a Magyar Néphadsereg Színháza néven.
Az idős úr ígéretet is tesz neki, hogy kifinomult úrinővé varázsolja a lányt, ha az megengedné. És, mivel Pista elutasító, a megtört szívű gyermek a grófhoz siet, aki egy előkelő hölgyet farag belőle. Amikor újra találkoznak, Pista nem ismeri fel Katót, és lám, most bezzeg beleszeret... A végén a lány úgy dönt, a élvhajhászt választja. Közben adódnak vicces szituációk, melankólikus jelenetek. Az életet vidáman kell megélni ezt tanusítja Rica-Maca és szerelme Ibolya Ede, akik a darabban a barátok és egyben táncos komikusok. Nem is kérdés, hogy Peller-Szendy páros elképesztően jól alakítják a figurákat. A két verzió összevetése Szerencsére láttam, mindkettőt, tehát az elsőt (még tv-ben leadták), és ugye az operettes felfogású alkotást. A régivel konkrétabban az volt a bajom, hogy jelmez tekintetében abszolút nulla, de a díszlete csodás. A régiek méltatása, Kaszás Attila kitűnő alakítása, Igó Éva és Mészáros László kettőse. A régi Csókos asszonynak csak az úrinő jelmeze volt szép, de egy teljes műnek tekinthetjük a darabot, sok-sok zenével.
Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter félig mese – félig musicalje generációk szívébe lopta be magát. 2021. május 8. szombat 19:00
Budapesti Operettszínház - 2008 - Csókos asszony - YouTube
1977-ben a Vígszínházban volt az ősbemutatója Marton László rendezésében Fejes Endre felkavaró regénye alapján készült zenés drámának, a Jó estét nyár, jó estét szerelemnek. A mű a Vígszínház felkérésére és biztatására született, és igazi saját fejlesztésű siker lett, amelynek akkor már nagy hagyománya volt a színházban. A Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról és a Harmincéves vagyok után a zeneszerzői feladat Presser Gáborra várt. Május 5-én az előadás 1982-es felvételén az azóta klasszikussá vált dalok mellett Hegedűs D. Géza megrendítő alakítását is felidézhetjük. Május 6-án a fülbemászó dallamoké és a húszas évek hangulatáé lesz a főszerep. A csak slágerkirálynak becézett Zerkovitz Béla Csókos asszony című nagyoperettjét 1987-ben mutatták be Iglódi István vendégrendezésében. Pápai Erika játszotta Pünkösdi Katót, Dorozsmay Pista nevű udvarlója pedig Kaszás Attila volt, aki szívszorítóan énekelte, hogy "Mi muzsikus lelkek, mi bohém fiúk, csak hangulat minden minálunk…". A felvételen Kern Andrást, Benedek Miklóst, Méhes Lászlót és Igó Évát is láthatjuk.
fmq.ru, 2024