Ki kérheti a gyermek, tanuló felülvizsgálatát? Ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, vagy sajátos nevelési igényű, a szakértői bizottság hivatalból, hatósági megkeresésre, szülői kérelemre, vagy a szülő egyetértésével a nevelési-oktatási, illetve a szakképző intézmény gyermek nevelését ellátó óvoda, nevelését, oktatását ellátó iskola kérelme alapján felülvizsgálati eljárást folytat le. Hogyan történik a felülvizsgálati eljárás? A felülvizsgálati eljárásra – a folyamatos figyelemmel kísérés kivételével – a szakértői bizottsági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Mikor kell először felülvizsgálni a szakértői bizottság véleményét? Általában a szakértői bizottság szakértői véleményét a végrehajtatásának megkezdését követő első nevelési év, tanév során hivatalból felül kell vizsgálni. Enyhe értelmi fogyatékosság esetén mikor kell felülvizsgálni hivatalból a szakértői véleményt? Ha a gyermek, tanuló enyhe értelmi fogyatékos a szakértői véleményt az első hivatalból történő felülvizsgálat után addig a tanévig, amelyben a tanuló a tíz éves életkort betölti minden második, addig a tanévig, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti, minden harmadik tanévben hivatalból felül kell vizsgálni.
Az óvodavezető – az apa állítása szerint – azt mondta, hogy szakértői bizottsági vizsgálatot kért a kisfiúról és az óvodai pszichológus is megfigyeli a viselkedését, valamint hogy mindkét felet megérti: azokat a szülőket is, akik a gyermekeiket nehéz szívvel adják be olyan közösségbe, ahol SNI-s gyermek van, de a kisfiú szüleit is, akiknek a gyermeke a szakértői vélemény szerint integrálható egy normál óvodai csoportba. A történethez hozzátartozik, hogy a szülők kérésére a kislány azóta ugyanabba az oviba, de másik csoportba jár. Antal Csaba a szülői értekezlet után levelet küldött a jegyzőnek, amelyben azt kéri, hogy a "bántalmazó" gyermek szüleit kötelezzék arra, hogy körzetes óvodába vigyék át a gyermeküket. Később jelezte lapunk felé, hogy járt a jegyzőnél, de a beszélgetés nem alakult számára megnyugtatóan. Számukra az egyetlen elfogadható megoldást az jelentené, ha a lányukat bántalmazó kisfiú nem járna többé abba az óvodába. Mindezt a többi gyermek védelmében is mondja. Az ügyben megkérdeztük az óvodafenntartó szombathelyi önkormányzatot: mi az álláspontjuk.
Tudni-e, hogy pontosan mi történt? Mulasztott-e az óvoda? (Az apa tudomása szerint az óvónő szabadságon volt, a pedagógiai asszisztens és a dajka volt a csoportban. ) Tettek-e, és ha igen, milyen lépéseket a helyzet megoldására, és vajon születhet-e olyan megoldás, ami olvasónk számára megnyugtató? Az önkormányzat reagált megkeresésünkre. Mindenekelőtt tisztázták: a fenntartásukban működő valamennyi óvoda integrált intézményként működik. Alapfeladatuk a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig tartó óvodai nevelésen és a gyerekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatok ellátásán kívül a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelése is. Ahogy szakértő bizottság véleménye alapján a többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyermek nevelése is, aki mozgásszervi fogyatékkal él, érzékszervi sérült, hallássérült, enyhe fokban értelmi fogyatékkal élő, beszédfogyatékkal élő, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd.
fmq.ru, 2024