A Körös itt folyik bele a Tiszába, a strandot ártéri erdő veszi körül, ahol már sétálni is élmény. Alacsony vízálláskor a legjobb itt strandolni, mert akkor a gyerekek is jót játszhatnak az iszapban. Augusztusban érdemes idelátogatni, mert akkor rendezik a Körös-toroki Napok rendezvénysorozatot. Idén vendég lesz a Rednex, a Punnany Massif, az EDDA, Ganxta Zolee és még sokan mások. Tiszafüredi szabadstrand Tiszafüred ingyenes strandjának fűvel borított partja van. Mivel gyorsan mélyül errefelé a víz, gyerekkel nyaralók óvatosan engedjék a kicsiket fürdeni. Ezenkívül viszont tökéletes a terület a lazításra. A gyerekeket játszótér, a felnőtteket vízibicikli-bérlési lehetőség és futballpálya várja. Természetesen a parton található számos büfé is, így nem kell több napnyi száraz élelemmel készülni. A cikk az ajánló után folytatódik Szép Duna-parti strandok A másik nagy folyónk is tartogat csodaszép szabadstrandokat, ahol nemcsak szabad a fürdés, de ingyenes is. Érdemes megnézni, a dunai strandok milyen szolgáltatásokat kínálnak.
Már nem lehet lekicsinylően legyinteni, hogy kevés az előadó, és nincs néző. A számok minden összehasonlításban megállják a helyüket. Ám van valami plusz, amit csak a SZIN tud. Lehet egyszerre a Partfürdőn akár 20 000 néző, ez a helyszín mégsem zsúfolt. A népek ráérősen sétálnak, vagy ücsörögnek a számtalan kocsmában, a zene mindig szól, éjszaka koktélokat szürcsölve a meleg vizes medencében filmet néznek, délelőtt úszkálnak vagy labdáznak, esetleg átsétálnak a hídon Szegedre. Minden nagyon rendben van, kivéve a port. Ha nem csinálnak valamit a Partfürdővel, akkor maximum két év, és elsivatagosodik. Már most is az, fű csak mutatóban, a fáradt partizánok a sportnapilap promó példányain ücsörögnek két koncert között. És nyelik a port. Petró János
Elsőáldozás 1938-ban. A harangláb előtt készült képről Gyuris Józsefné, Horváth Ilonka és Engi Lajosné ma jó egészségnek örvend. Szürkében Székely Tivadar jegyző, a plébános Schneider Vendel. Európában egyedülálló Gyálarét régmúltjáról Trogmayer Ottó, a Móra-múzeum néhai régész-igazgatója, Szeged díszpolgára írta, hogy lakói a Tisza közelségében, a vízparton és az ártéri szigeteken éltek. A folyó halbőségére alapozó, növénytermesztő és állattenyésztő falu létét az élelem, a kényelem és a védelem határozta meg. Az emberek kiscsaládi keretekben gazdálkodtak, és nyeregtetős, úgynevezett paticsfalú (agyaggal betapasztott, fonott sövényfalú) házakban laktak. A területet "a Tisza-parti édenkert legrégebbi csücskének" nevezte. Az Európában egyedülálló nyolcezer éves település nyomát is a tudós kutató tárta fel Gyálarét nagyréti területén. 1965-ben bukkant rá a Lúdvári Vénuszra; a kultikus agyagszobrocska a kőkori termékenység-istennőt ábrázolja. A másolat bemutatását a civilek nagy igyekezettel szorgalmazzák.
fmq.ru, 2024