A szovjet atomtölteteket tároló bázist a Bakony hegységben, Tótvázsony és Nagyvázsony közelében építették fel. Az objektum "Duna" fedőnéven működött. Erről hivatalosan, a rendszerváltoztatást megelőzően még maga a főtitkár sem tudott. Azt lehetett sejteni, hogy a környéken nagyon fontos haditechnikát őriznek a szovjet egységek, hiszen több tanúbeszámoló is utalt arra, hogy ha valakit az erdő azon részén ért a szovjet őrség, azonnal elfogták és napokig fogva tartották az illetőt, s közben ki is hallgatták. Ettől függetlenül a környéken rövid időt követően szinte mindenki tudott arról, hogy nagy valószínűséggel atomtölteteket őriznek a szigorúan titkos katonai objektumban, ráadásul az információ maguktól a szovjet katonáktól származott, akik a civil lakossággal való "üzleteik" során könnyen elszólták magukat küldetésük tárgyáról. Az atomtöltetek célbajuttatását szolgáló rakétaalakulatok Dombóvár, Debrecen és a Tata melletti Baj község körzetében teljesítettek szolgálatot. A tölteteket azonban békeidőben, a szovjet katonai előírásoknak megfelelően, nem tárolhatták ugyanott, ahol a rakétákat, ezért került sor a "Duna" objektum megépítésére.
A tárgyalások 1990. február 1-jén kezdődtek meg Budapesten, a magyar delegációt Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár, a szovjetet Ivan Aboimov külügyminiszter-helyettes vezette, a feszült légkörben folyó megbeszélések végső szakaszában megfigyelőként részt vett a parlamenti választásokra országos listát állított 12 párt képviseletében Raffay Ernő (MDF), Demszky Gábor (SZDSZ) és Kósa Lajos (Fidesz) is. A csapatkivonásról szóló kormányközi egyezményt 1990. március 10-én Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter írta alá Moszkvában. Ennek értelmében 1991. június 30-ig kellett kivonni a teljes személyi állományt, beleértve a szovjet állampolgárságú civileket, valamint a fegyverzetet, a harci technikát és az anyagi eszközöket. A pénzügyi kérdések rendezését a felek későbbre hagyták. Az első szovjet egység, a Hajmáskéren állomásozó szovjet harckocsizó alakulat két nappal később, 1990. március 12-én indult haza. A Magyarországon állomásozó mintegy százezres szovjet haderő 27 ezer harcjárművel és gépjárművel rendelkezett, ebből 860 volt harckocsi, 600 önjáró tüzérlöveg, 1500 gyalogsági páncélozott harcjármű.
fmq.ru, 2024