41. Machos Ferenc (1932. 06. 30., Tatabánya–2006. 12. 03., Budapest) A Bp. Honvéddal kétszer, majd a Vasassal háromszor lett bajnok a csatársor közepén bevethető játékos, utóbbi klubbal kétszer, 1962-ben és 1965-ben a Közép-európai Kupát is elhódította, 1955-ben kiérdemelte a gólkirályi címet 20 találattal. A válogatottban 1955 és 1963 között 29 meccsen 14-szer volt eredményes. A régi nagyok már többnyire a feledés homályába kerültek, ezért szakértők segítségét kértük. Listáikból összeállítottuk az ötvenes névsort, öt héten keresztül mutatjuk be kiválasztottjainkat, s arra biztatjuk olvasóinkat, hogy a végén a felsoroltakból állítsák össze saját álomcsapatukat. 46. Budai II László (1928. 07. 19., Budapest–1983. 02., Budapest) Az Aranycsapat jobbszélsője olimpiai bajnoki címet szerzett 1952-ben, rá egy évre az Európa-kupa-győztes válogatott tagja volt, majd 1954-ben vb-ezüstérmet vehetett át. Már a Ferencvárossal bajnok lett, de még eredményesebb volt a Bp. Honvéddal, amellyel újabb négy aranyérmet szerzett.
A cári birodalom bukása után az arisztokrácia köreiből sokan Franciaországba emigráltak. Itt bukkantak fel később újra Raszputyin felségjelvényei: mint kiderült, emigrált orosz nők gyülekezete termékenységi szimbólumként istenítette a varázsló hímtagját. Amikor ennek híre ment, Raszputyin lánya visszakövetelte "családja eltulajdonított értékeit" a női szektától, ennek a történetnek a végkimenetele viszont már homályba vész: elmosták a háborúk. Raszputyin varázspálcájáról legutoljára csaknem harminc éve, 1994-ben hallhatott a közvélemény, amikor egy furcsaságokat gyűjtő férfi azzal házalt gazdag családoknál, hogy nála van a varázsló pénisze. Erről végül kisült, hogy csak egy szottyadt uborka, semmi több. Bonaparte Napóleon – Császár, cseppnyi jogarral Épp az ellenkezőjét állítják a történészek Bonaparte Napóleonról: a feljegyzések szerint a császárt aprócska hímtaggal "áldotta meg" a sors. Esetében azonban nem csak mendemondák keringenek adottságairól, hiszen pénisze jelenleg is egy new jersey-i magángyűjteményben található Amerikában.
Egy amerikai etnobotanikus a kilencvenes években írt arról az elméletéről, hogy a gombák a csillagokból érkeztek, és időtlen idők óta keresik azokat a magasabb rendű élőlényeket, akiknek átadhatják a tudásukat. Hogy igaza van-e, azt senki nem tudja, de az biztos, hogy a gombák köré egyre több közösség épül, amelyekben az emberek nemcsak a gombatermesztésről tanulhatnak, hanem az együttműködésről és az elfogadásról is. Amikor a kis budafoki utcában leparkolunk, a kocsiból még nem látszik az út mellett tátongó mélység, ahol megbújik a Hungarian Fungi and Art hálózat, a HIFA közösségi tere. A faasztalnál néhányan ebédelnek ‒ természetesen gombalevest ‒, szemben a falon misztikus fonott kör: a gombafonalat jelképezi. A sarokban egy kétméteres gombainstalláció áll fehér lepedőbe csavarva, lila kalappal: egy tavalyi művészeti performance-ról maradt itt. Fotós kollégámmal lemegyünk az udvarra. Az egyik ajtó mögött labirintus tekereg. – Ez borospince volt, amit a hatvanas években óvóhellyé alakítottak.
fmq.ru, 2024