Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója a kötetbemutatón kiemelte, hogy könyvében Schmidt Mária a magyar történelemtudományban egyedülálló kulcsmondatokban fogalmaz. Az olvasó megkapja a tényadatok rögzítését, olyanokét is, amelyeket más kutatók kevésbé vizsgáltak, mint például az elit problematikáját, a média, az eladósodottság vagy a "továbbszolgálók" kérdését - szólt a kötetről Békés Márton, hozzátéve: Schmidt Mária eközben egy olyan narratív horizontot is ad, amely nemcsak politikatörténetileg helyezi el a vizsgált időszakot, hanem történetpolitikailag is érvényesíti a maga gondolatait. Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója hangsúlyozta: a szerző "hályogkovács módjára" segít abban, hogy lekerüljön az olvasó szeméről a hártya, irgalmatlan mennyiségű hazai és külföldi forrást felhasználva. Schmidt Mária elmondása szerint a kommunizmus 45 éve alatt szerzett tapasztalatok ellenállóvá tették a magyarságot és egyfajta önvédelmi mechanizmussal vértezték fel.
Békés Márton blogjában felidézte, hogy az Amerikai Egyesült Államok a Csendes-óceán partvidékéig való kiterjeszkedéséig, vagyis 1898-ig elszigetelt politikát folytatott és nem avatkozott más államok, országok ügyeibe. Az izolacionista politika feladásával eljött az amerikai hegemónia korszaka, először csak a saját kontinens déli részén, majd egyre szélesebb körben a világon. Az utóbbi időszakban a fegyveres, politikai, gazdasági és kulturális befolyásszerzés, a mélyállamban, az úgynevezett Deep State-ben zajlott, amely a Biden-adminisztráció színre lépésével a felszínre került és most megpróbálja nyíltan átvenni az irányítást. A történész sorra vette, az USA miként szállta meg Kubát, egy sor karibi szigetet, valamint Puerto Ricót és a Fülöp-szigeteket, gyakorolt nyomást Kínára, szorította ki Japánt a térségből, majd 1917-ben, az első világháborúba való belépésével izolációs nemzetközi magatartását immár globális méretekben is feladta. Mindezt persze világmegváltó díszcsomagolásba burkolva, amit úgy neveznek: demokrácia.
bemutatásával igazolhatják belépésre való jogosultságukat. Látogatóinkat egyúttal arra kérjük, hogy a múzeum területén továbbra is tartsák be a járvány elleni védekezés elemi szabályait ( maszkhasználat, távolságtartás, kézfertőtlenítés). Köszönjük az együttműködést!
A szakember szerint az amerikai elnöknek egyetlen vezérlőelve van, hogy Amerika érdeke szerint cselekedjen. Gyarmati úgy látja, Trump "teszteli" majd Vlagyimir Putyint, hogy "hol lehet vele együttműködni és érdemes-e vele együttműködni". Orbán Balázs, a Századvég kutatási igazgatója szerint Donald Trump megválasztása jelzés, hogy egy olyan, "plasztikpolitikusok utáni korszakba léptünk", ahol a politikusoknak a műanyagkérdések helyett már a valódi, "elementáris, egzisztenciális félelmekre" kell választ adniuk. A Századvég kutatási igazgatója úgy látja, a trumpizmus jelensége az establishment politika elleni "konzervatív lázadást" jelenti, amely a gyakorlatban még csak most kezdődik el. Orbán Balázs szerint Trump elnöksége Magyarország számára is jó esélyt jelenthet, hiszen – "bár tény, az USA bel- és külpolitikája nem a Magyarországhoz fűződő viszonyán áll vagy bukik" –, a 10 millió fős országok kategóriájában Orbán Viktor volt az egyik első miniszterelnök, akivel Trump telefonbeszélgetést folytatott a megválasztása után.
Szabadtéri koncerttel, gyertyagyújtással és fényfestéssel is megemlékezik a kommunizmus áldozatairól pénteken és szombaton a Terror Háza Múzeum, amely megnyitásának 20. évfordulóját is megünnepeli. A Terror Háza Múzeum szerdai tájékoztatása szerint pénteken, a kommunizmus áldozatainak emléknapján a Hősök falánál egész napos gyertyagyújtással emlékeznek meg a kommunista megtorlás áldozataira, az esti órákban pedig fényfestés lesz látható a múzeum falán. Az állandó kiállítás és a Slachta Margit előtt tisztelgő A legmodernebb magyar nő időszaki tárlat is előzetes regisztráció nélkül, ingyenesen lesz látogatható. Szombaton délután 4 óra és fél 9 között ingyenes szabadtéri ünnepi koncertek várják az érdeklődőket a Terror Háza Múzeum előtt, az Andrássy úton. A Kerekes Band, Tóth Gabi, Radics Gigi és Vastag Csaba egyenként 30 perces élő koncerttel készülnek. A koncertet archív felvételek, kisfilmek és színpadi beszélgetések színesítik. A beszélgetések meghívott vendégei Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója, valamint Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója lesznek.
Húszéves a Terror Háza Múzeum. Bevált az a terv, amivel annak idején elindították? Nem volt sima menet. Sokkal simább menet volt így visszagondolva, mint amire készültem. Több mint hétmillióan jöttek el meglátogatni a kiállítást. Szerintem ez nagyon nagy siker. Megváltoztattuk azt, ahogy a kommunista múltról beszélünk, ahogy a két terrorista diktatúráról beszélünk, ahogy tanítjuk őket, a viszonyunkat a múlthoz. Nagyon nagy sikernek tartom, hogy tíz évvel a kommunista rendszer bukása után mi már megkezdtünk egy nyilvános vitát arról, hogy mi történt velünk, kik az áldozatok, kik a tettesek és ebből az egész magyar társadalom nagyon sokat profitált. Eljutott odáig a Terror Háza Múzeum, hogy ebben a kérdésben referenciapont legyen? Szerintem igen. Mindenki, aki Magyarországra jön, úgy gondolja, hogy a legfontosabb látnivalók között ez a múzeum is benne van. Néhány nappal ezelőtt az ide látogató brazil elnök, Jair Bolsonaro is a teljes delegációval, hatvan fővel jött és végignézte a múzeumot, végigkérdezte és megrendült tőle.
A Terror Háza Múzeumot is működtető Alapítvány kiállításainak, kampányainak, rendezvényeinek egyik vezető tervezője, számos megjelent ismeretterjesztő és tudományos kiadvány szerkesztője. Tanácsadóként több hazai és nemzetközi reklámcégnek volt megbízott munkatársa. Legutóbbi munkája a Futaki Attila rajzolta Budapest Angyala képregény, melynek forgatókönyvét írta. 2018-ban, kiemelkedő színvonalú munkájáért a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült. Szabó Ákos (történész) 1979-ben született Budapesten. Történész, diplomáját a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte 2004-ben. Egyetemi évei alatt a Lublini Katolikus Egyetem ösztöndíjasaként a lengyelországi kommunizmus sajátosságait kutatta az állam és egyház viszonyában. Ezen felül kutatási területei közé tartozik a magyar állampárt szerepe a mindennapokban, a kommunista Csehszlovákia filmművészete, illetve az egykori keleti blokk országaiban lévő antikommunista alakok, mozgalmak, társadalmi jelenségek feltérképezése.
A koncert ideje alatt nemzeti színű fénybe öltözik a múzeum épülete. Mint írják, a programok miatt forgalomkorlátozó intézkedésekre kell számítani. A forgalmi rend változásáról a Terror Háza Múzeum honlapján is tájékozódhatnak az érdeklődők – áll a közleményben.
fmq.ru, 2024