ELTÉRŐ FEJLŐDÉSŰ GYERMEKEK Az atipikus fejlődés alapvető kérdései /1. rész, 2. rész/ Az atipikus fejlődést úgy definiálhatjuk, mint a veleszületett állapot és a környezeti hatások eredőjeképpen létrejött eltérő fejlődésmenetet. Írta: Györkő enikő, 2020. Iskolakultúra Eltérő fejlődésű gyermekek fejlesztése online támogatással E-learning rendszer elsősorban eltérő fejlődésmenetű gyermeket nevelő szülőknek, valamint a gyerekekkel foglalkozó szakembereknek tervezték. A módszertani gyűjtemény a korai fejlesztésben dolgozó szakemberek munkájának támogatására és szakmai fejlődésük elősegítésére, valamint a fejlesztésben érintett családok eszköztárának, önálló lehetőségeinek bővítése egyszerű, közérthető, otthon is könnyedén használható tananyagokat tartalmaz. Az online platform hat fejlesztési terület köré csoportosul, melyek a gondolkodás, önállóság, szocializáció, kommunikáció, finommozgás és nagymozgás. Gyermekek, akik kilógnak a sorból Honnan tudhatja a kisgyermekét nevelő friss szülőpár, mi számít "normális" viselkedésnek a gyereknél?
Gyermekem állandóan mozgásban van. Gyermekem bárki intim szférájába behatol és/vagy megérint mindent a környezetében. Gyermekemnek nehézséget okoz barátkozni (túl agresszív vagy passzív/zárkózott). Gyermekem impulzív, nehezen nyugszik meg és nehezen kezeli a váltásokat (változásokat? ) Gyermekem hangulata hirtelen megváltozik, váratlan dührohamai vannak. Gyermekem fizikailag gyenge, szétcsúszik ülés/állás közben, jobban kedveli a mozgással nem járó tevékenységeket. Gyermekem beszéde nehezen érthetõ. Úgy tûnik, gyermekem a szóbeli instrukciókat nem érti. Iskoláskorú gyermekek tünetellenõrzõ listája: Gyermekem túlérzékeny bizonyos ingerekre, túlreagál dolgokat vagy nem szereti az érintést, a zajokat, szagokat, stb. Gyermekem figyelme az órákon könnyen elterelõdik, sokat matat, járkál, nyugtalan. Gyermekem könnyen besokall a játszótéren, a szünetekben és az órán is. Gyermekem lassan készül el feladataival. Gyermekemnek nehézséget okoznak a finommotoros feladatok, mint például az írás; esetleg teljesen el is kerüli õket.
Gyermekem esetlennek tûnik, gyakran csetlik-botlik, lenyaklik a székben. Gyermekem rajong a durva birkózós játékokért. Gyermekem lassan tanul bele új tevékenységek végzésébe. Gyermekemnek nehezére esik új motorikát igénylõ tevékenységeket elsajátítani, inkább az ülõ tevékenységeket részesíti elõnyben. Gyermekem "beleragad" egy feladatba, nehezen vált át más feladatra. Gyermekem hasonló hangzású szavakat összekever, félreért kérdéseket vagy kéréseket. Gyermekemnek gondot jelent az olvasás, különösen a hangos olvasás. Gyermekem botladozva, tétován beszél, nem folyékonyan és beszéde ritmusa sem megfelelõ. Kamaszok/felnõttek tünetellenõrzõ listája: Túlérzékeny vagyok a környezeti ingerekre, nem szeretem, ha mások megérintenek. Kerülöm a vizuálisan ingerlõ környezetet és/vagy érzékeny vagyok a zajokra. Sokszor letargikus vagyok, nehezen indul a napom. Sokszor több feladatba kezdek egyszerre és egy csomót befejezetlenül hagyok. Nem megfelelõ erõsséggel fogok meg tárgyakat. Sokszor nekiütközõm dolgoknak vagy zúzódásokat szerzek úgy, hogy fel sem tûnik.
Félreérti a kérdéseket, nem hangos zajokra is befogja a fülét, szeret zajt kelteni, vagy éppen nagyon zavarja a zaj, nem tudja megállapítani a hang forrását, a hangokat nem tudja elkülöníteni. Például az óvó néni hangját nem tudja kiszűrni a gyerekzsivajból, a ritmust nem érzékeli. Szintén jellemző rá, hogy nem tudja megállapítani, az őt ért inger milyen erősségű, kis ingerre túlzottan reagál, például az ölelés, simogatás számára kellemetlen. Nagyon zavarja a ruha címkéje, a cipő túl szoros, a zokni túl laza, vagy éppen erős ingerre nem vagy alig reagál. Nem képes adott pillanatban megfelelő izomfeszüléssel, elengedéssel reagálni, nem szereti a bizonytalan testhelyzetekkel járó dolgokat, ha elbillen, például a játszóteret. Gyakori tériszonya van, fél a lépcsőzéstől. Az SPD nem nőhető ki Mivel azok az ősi érzékelőrendszerek és agyi pályák érintettek, amelyekre később magasabb funkciók épülnek, hiába várjuk, hogy a probléma az életkor előrehaladtával, a magasabb szintű tanulással csökkenni fog, éppen ellenkezőleg, hiszen maga az alap a hibás.
Mi az érzékszervi rendellenesség - állapot, etiológia, jelek és tünetek 3. Az autizmus és a szenzoros feldolgozási zavar (SPD) közötti összehasonlítás és legfontosabb különbségek Mi az autizmus Az autizmus olyan neurodevelopmentális rendellenesség, amelyet a verbális vagy nem verbális kommunikáció kezelése nehézségeinek változó intenzitása, az ismétlődő viselkedés és a gyenge társadalmi interakciók jellemeznek a különböző bejövő ingerek megértésének következtében. Az autizmus egyéb kiemelkedő jellemzői közé tartozik az atipikus étkezés, az ismétlődő kézcsapás és a fej gördülő mozgások, amelyek a változással szembeni ellenállóképességgel (azonossággal), a korlátozott viselkedési mintákkal, az önkárosító cselekményekkel, mint a szemcsúszás, a bőr szedés és a fejrúgás. Az érintett gyermekek általában az élet első két évében autista jellemzőket mutatnak. Ezek a tulajdonságok idővel nyilvánvalóbbá válnak, és három éves korukban igen nyilvánvalóvá válnak. Ezek a nyilvánvaló jelek, amelyekre különös figyelmet kell fordítani a következőkre: 12 hónapos csattanás, 12 hónapos gesztusok hiánya és integetés, egyetlen szó 16 hónapos kihagyása, két szó mondatok 24 hónapos hiánya, a nyelvhasználat szokatlan jellege és a társadalmi interaktív készségek elvesztése minden korban.
Mi a különbség, a szuperérzékenység és a szenzoros feldolgozási zavar, a figyelemzavar és az Asperger-szindróma között? Hogyan ismerhető fel? Nagyon sokszor találkozom azzal, hogy a szuperérzékenység szó hallatán rögtön a szenzoros feldolgozási zavarra gondolnak, hiszen a szenzorosságnak is vannak túlérzékeny "tünetei", így aztán egyből arra következtetnek, hogy a túlérzékeny szót csupán felcseréltem szuperérzékenyre. Nem, nem erről van szó! Olyan esettel is már sokszor találkoztam, hogy bizonyos szakemberek a gyerek megszokottól eltérő személyiségét, ismeret hiányában, "figyelemzavaros" vagy akár "enyhén autisztikus" címkékkel látják el. Holott lehetséges, hogy a gyermek nem figyelemzavaros, nem is Asperger-es, csupán a személyisége szuperérzékeny. Sokan fordulnak hozzám amiatt is, hogy szakvéleményt kérnek a szuperérzékenységről. És mindenkinek el is szoktam mondani, hogy mivel ez nem betegség, magáról a személyiségről nem szokás szakvéleményt adni és felesleges egy újabb címkét ráakasztani a gyermekre.
fmq.ru, 2024