Triesztben vett 31 millió euróért a kormány egy 300 méteres partszakasszal rendelkező 32 hektáros területet. Magyarország tengeri kikötőt és kijáratot létesít Triesztben a magyar vállalkozásoknak. Erről pénteken írtak alá megállapodást – közölte a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter szerint ez az elmúlt évek egyik legfontosabb szerződése, stratégiai fontosságú a magyar vállalatok és Magyarország számára. A külügyminiszter a Matteo Salvini olasz belügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón azt mondta, egy 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező 32 hektáros területet vettek meg Trieszt kikötőjében 31 millió euróért, 60 éves koncessziós szerződés keretében. A vámszabadkikötőben csaknem 100 millió eurós infrastrukturális beruházást is terveznek, hogy a magyar vállalkozások innen bonyolíthassák le exporttevékenységüket, amely várhatóan mintegy kétmillió tonna, avagy 78 ezer konténer lesz évente. A megállapodással új fejezet kezdődik a magyar-olasz kapcsolatokban, a két ország közötti együttműködés pedig még soha nem volt ilyen biztató.
Ha ezeket nem kapja meg a környezetvédelmi minisztériumtól, elállhat az aláírt szerződéstől. Helyi értesülések szerint a kormány azt is feltételül szabta, hogy zárják le a régiós önkormányzat és az EZIT (a Trieszti Ipari Terület Felügyelete) által a Teseco ellen indított jogi eljárást. A pereskedés évek óta húzódik, a Teseco ugyanis még 2005-ben vállalta egyes földterületek kármentesítését és szabott áron történő visszaértékesítését. A vád szerint a cég nem teljesítette kötelezettségeit, ezért 156 millió eurót követeltek tőle. A Teseco rajta kívül álló okokkal védekezett. Itt érdemes megjegyezni, hogy az Orbán Viktor miniszterelnökkel kiváló kapcsolatokat ápoló (és a kikötőszerződés aláírásakor Szijjártó Péterrel parolázó) Matteo Salvini már nem Olaszország belügyminisztere, pártja, a (szélső)jobboldali Északi Liga pedig már nincs kormányon. A Liga 2018 közepétől az Öt Csillag Mozgalommal koalícióban kormányzott, 2019 augusztusában azonban Salvini bizalmatlansági indítványt kezdeményezett Giuseppe Conte miniszterelnök ellen, és felrúgta a koalíciót, hogy előrehozott választásokat kényszerítsen ki.
Szijjártó Péter kitért arra is, hogy Olaszország az ötödik legnagyobb kereskedelmi partnerünk, egyben az ötödik legfontosabb beruházó Magyarországon, 700 olasz vállalat több mint 15 ezer munkavállalót foglalkoztat. Matteo Salvini azt hangsúlyozta, hogy a "fejlődés irányába nyitnak kikötőket", és az együttműködési megállapodás kiemelten hozzájárul az olasz gazdaság növekedéséhez is. Mint mondta, Szijjártó Péterrel beszéltek energetikai, mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködésről, közös védelmi elgondolásokról. Tárgyaltak nagy infrastrukturális együttműködésről, energetikai útvonalakról, amelyek független összeköttetést biztosítanak a két ország között. Salvini úgy vélte, ezek gazdaságilag Triesztnek is nagyon fontosak, a magyar gazdaság pedig kibontakozóban van és "erős fejlődési útvonalon" halad. Salvini péntek délelőtt felhívta a szlovén és a horvát belügyminisztert is, mert nyitott kikötőket szeretnének, nyitott határokat, amelyek a gazdagságot erősítik. Salvini elmondta azt is, hogy Friuli-Venezia Giulia tartomány kormányzója, Massimiliano Fedriga szeptemberben ellátogat Magyarországra, ahova ő is igyekszik elkísérni a kormányzót.
Ez volt az első kölcsön, amelyet a háború után Magyarország kapott. A francia cég építette meg a kereskedelmi medencét, míg a magyar állam, azaz a kikötő kormánybiztosság az oda vezető utakat és vasutakat. Az üzemeltetésre egy francia-magyar részvénytársaság alakult, amely 50 évre kapott koncessziót a kikötő üzemeltetésére. A kikötő 1943-ban (Forrás: Fortepan, USAF) A Magyar Királyi Budapesti Vámmentes Kikötőt 1928. október 20-án a miniszterelnök, Bethlen István és Horthy Miklós kormányzó jelenlétében avatták fel. De miképp válthatta ki a tengertől közel 1640 kilométerre lévő budapesti kikötő az elveszett tengeri kijáratot? Miért nem használhatták a magyar hajók az utódállamok kikötőit? 1914. előtt Magyarország több, mint 500 tengeri kereskedelmi hajóval rendelkezett. A békediktátum nemcsak a kikötőt vette el, hanem a magyar tulajdonú kereskedelmi hajókat is, ezek ugyanis az utódállamokhoz kerültek. Még ha vásároltak, vagy építettek volna új tengeri flottát, a kikötők bérleti díja akkor is túl magas lett volna ahhoz, hogy a magyar tengeri kereskedelem gazdaságosan működhessen.
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek
Triesztben 31 millió euróért vásárolt a magyar kormány egy 300 méteres partszakasszal rendelkező 32 hektáros területet. Magyarország tengeri kikötőt és kijáratot létesít Triesztben a magyar vállalkozásoknak. Erről pénteken írtak alá megállapodást – közölte a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter szerint ez az elmúlt évek egyik legfontosabb szerződése, stratégiai fontosságú a magyar vállalatok és Magyarország számára. A külügyminiszter a Matteo Salvini olasz belügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón azt mondta, egy 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező 32 hektáros területet vettek meg Trieszt kikötőjében 31 millió euróért, 60 éves koncessziós szerződés keretében. A vámszabadkikötőben csaknem 100 millió eurós infrastrukturális beruházást is terveznek, hogy a magyar vállalkozások innen bonyolíthassák le exporttevékenységüket, amely várhatóan mintegy kétmillió tonna, avagy 78 ezer konténer lesz évente. A megállapodással új fejezet kezdődik a magyar-olasz kapcsolatokban, a két ország közötti együttműködés pedig még soha nem volt ilyen biztató.
Az Intereuropa közölte a Necenzuriranóval: minden szóban forgó ingatlanját az alaptevékenységéhez, a logisztikai szolgáltatásokhoz kívánja felhasználni. Ám a lap úgy tudja, az IE közgyűlése rövidesen új felügyelőbizottsági tagokról dönt, a jelöltek egyike pedig a Jansa-féle kormánypárthoz tartozik. A Necenzurirano szerint a cég nyilatkozatai ellenére azt fontolgatja, hogy eladná az IE szlovéniai és más jugoszláv utódállamokban lévő területeit. A magyar-szlovén tárgyalások 2016-ban, még Miro Cerar miniszterelnöksége idején kezdődtek, akkor arról dolgoztak ki megállapodástervezetet, hogy Budapest a második koperi vasúti vágány megépítésére létrehozott projekttársaságba, a 2TDK-ba szállna be 200 millió euróval. Cserében a magyarok a koperi kikötő környékén szerettek volna 50 ezer négyzetméternyi raktárterületet. A tárgyalások azonban megszakadtak, miután Cerar kormánya megbukott, az új kabinet, a Marjan Sarec vezette kormány pedig elutasította a magyar részvételt. Jure Makovec / AFP Miro Cerar és Orbán Viktor találkozója Brdóban 2016. január 22-én A magyarok ekkor a trieszti kikötőben vettek 32 hektárt.
fmq.ru, 2024