A megelőzéshez fel kell adni a rossz szokásokat, és egy egészséges életmódot kell vezetnie állandó fizikai aktivitással. forrása
A gerinc funkciói és szerepe A két lábon járó ember gerince sokrétű feladatot lát el. Statikus funkciói közé sorolhatjuk, hogy egyfelől a törzs szilárd vázát képezi, másfelől a felsőtest gravitációból adódó axialis terhelését a medenceövön keresztül átviszi az alsó végtagokra. Ugyanakkor dinamikus funkciókat is ellát, hiszen a gerincoszlop által valósulnak meg a törzsmozgások. Az emberi gerinc kettős S alakú görbülete egyrészt igen hajlékony struktúra, ugyanakkor pedig, rendkívüli merevséggel áll ellen még a túlzott terhelésnek is a fiziológiás mozgáspálya végpontján túl. Az axiális terheléssel szemben úgy viselkedik, mint egy autó futóműve, a kettős S alakú görbület mint egy rugó csillapítja a gravitációból adódó rezgéseket, míg a porckorongok rugalmasságának eredője úgy működik, mint egy nagy lengéscsillapító. Az egész szerkezetet mozgató aktív elemek, vagyis törzsizomzat jelentős mozgások kivitelezésére képes, míg az egyes csigolyákat összekötő passzív elemek - a gerinc szalagrendszere - ezeket a mozgásokat igyekeznek a fiziológiás határok közé szorítani.
A rendszeres gerincedzés hatásai: Erősebbé, kitartóbbá és mozgékonyabbá tesz Enyhítheti vagy akár megszüntetheti a helytelen életmódból és mozgásminták használatából adódó nyak, -váll, - hát, - derékfájást és Segít visszaállítani a test izom-egyensúlyi állapotát Javítja az izomtónust Formálja az alakot Javítja a testtartást, a mozgáskoordinációt, Növeli a testtudatot A test szinte újjászületik 🙂 Kinek ajánlott? Előzőek alapján talán eloszlatható az az esetleges tévhit, hogy a gerinctréning csupán időseknek és gerincbetegeknek ajánlott mozgásprogra m. Rajtuk kívül ajánlott m indazok nak, akik napi két óránál többet töltenek ugyanabban a testhelyzetben (ülőmunka, állómunka, otthoni "pihenés" a tv előtt a kanapén, számítógép előtt ülés stb. ) vagy rendszeresen egyoldalú terhelésnek vannak kitéve. A kiknek keresniük kell éjszaka a legmegfelelőbb alváspózt, hogy ne elgémberedve ébredjenek, akiknek már egy vállkörzés vagy a fejük elfordítása is kényelmetlen. A kik egyszer is kiejtették már a szájukon, hogy "beállt a nyakam", "beszakad a hátam, "leszakad a derekam" stb.
Az egészséges gerinc szemből nézve egyenes, oldalirányból nézve pedig a nyaki és az ágyéki területen is egy homorú görbület (lordosis) látható, amíg a háti szakaszon egy domború görbület (kyphosis) észlelhető. Ha talpunkon megfigyeljük a belső boltív vonalát a sarkunktól a nagylábujjunkig, akkor annak ívének lefutása a gerincünkének felel meg (sarok a keresztcsont területe, belső boltív homorú része a derék szakasz, átfordulása a lábközépcsontok területén a háti rész, az nagylábujj ízülete fele meg a vállövi területnek és a nagylábujjunk a nyaki résznek) és statikai szempontból is szorosan összefügg a két terület. A gerincoszlop statikai változásai kihatással vannak a talp izmaira, hiszen másképp kell stabilizálni és az álló helyzetet megtartani, de ez fordítva is igaz. Tudjuk, hogy egy lúdtalp statikailag jelentős hatással lehet a térd és csípő ízületen keresztül gerincünk állapotára, terhelésére. Ezért a gerinc panaszok vizsgálatánál nem elég csak a panaszos területet megnézni, hanem az egész embert kell komplex fizikális vizsgálattal áttekinteni.
A manuális terápia alapítói nyomán magam is évtizedeken át foglalkoztam az ilyen vizsgálatok technikájával. Sajnos a hazai orvosok nem ismerik, így nem is kérik ezt a speciális felvételt. Emiatt a röntgen szakorvosoknak nincs is gyakorlata, nem is igen tudják sem értékelni azokat az eltéréseket, amelyek a manuális terápia szempontjából lényegesek. A röntgenvizsgálatok elvégzése a műfogások alkalmazása előtt tanácsos, de jogilag nem kötelező. Azonban nagyon sok az olyan anatómiai eltérés, amely műfogással nem változtatható meg, sőt fennállása esetén a műfogást csak nagyon óvatosan szabad elvégezni, sőt sok esetben egyáltalában tilos. Ezért több manuális terápiás irányzat szerint tilos a manipulációs műfogás alkalmazása a nyakon, illetve az én elveim szerint csak izomtechnikát, trakciót szabad az első alkalmakkor alkalmazni. Ilyenek eltérések például az ún. valódi blokkcsigolyák. E hagyományos orvosi fogalom a veleszületetten vagy valamilyen betegség következtében összecsontosodott csigolyákat jelent.
Az alábbiakban egy előzetes tanulmány eredményeit olvashatják, melyben a nyaki porckorongsérv miatt elülső feltárásból végzett stabilizációs műtéten átesett betegek autóvezetési reakció idejét osztrák kutatóorvosok. A kutatóorvosok vizsgálatának alapját az adta, hogy az ágyéki gerinc műtéten átesett betegek körében már történtek korábban vizsgálatok, melyben az autóvezetési reakcióidő változását mérték. Ugyanakkor ezt kérdést a nyaki gerinc degeneratív megbetegedései esetén eddig még nem vizsgálták. Ráadásul a szakirodalomban azzal kapcsolatban sincsen információ, hogy nyaki gerinc műtétet követően autóvezetéshez mikortól ajánlott visszatérni. Tanulmányukba 12 pácienst vontak be, akik nyaki gerincstabilizációs műtétre kerültek később. Mérték műtét előtt és után (kórházból való távozáskor és műtét után 6 héttel) az autóvezetési reakcióidőt, a nyakban és a karban jelentkező fájdalmat. Kontroll csoportnak 31 egészséges (nyaki gerinc megbetegedéssel nem rendelkező) személyt választottak. Vizsgálatuk eredményét a European Spine Journalban ismertették.
Mindenek előtt néhány szó a gerincről, csak hogy könnyebben megértsük, miért érdemes nagy figyelmet fordítanunk rá és minden irányból támogatnunk az egészségét. A gerincoszlopunk a vázrendszerünk alapja, testünk központi pillére, tartóoszlopa. A koponya és a medence közt húzódik, tartja a törzset, amelyhez kapcsolódik a fej és a végtagok, így alkotva a teljes testünket. Emellett védi a benne futó gerincvelőt, idegeket és ereket ( Tehát van feladata bőven:)). Anatómiailag kemény (csigolya testek) és puha, lágy, a rugalmasságát biztosító részek (porckorongok, inak, szalagok és izmok) egymást követő sorozatából áll össze. A csigolyákat összekötő porckorongok mintegy ütközéscsillapítóként szolgálnak arra, hogy a külső terhelések (ütődések, nyomások stb. ) hatására azok ne súrlódjanak ( és ezzel kopjanak), ne tolódjanak egymásra, így megtartva a test súlyát. A gerinc 7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki, 5 keresztcsonti és 3-5 farokcsigolyából áll. Oldalnézetben kettős "S" alakú görbületet láthatunk rajta, ami az ember felegyenesedésének a következménye.
fmq.ru, 2024