Ezzel ellentétben a Jagellók és az ausztriai Habsburgok -ben kötött házassági szerződés értelmében, ha II. Egyetlen bécsbenvagy Társkereső liezen fiú utód nélkül halna el, akkor az osztrák főhercegé a trón. Ahol két király között aztán kitört a magyarországi belháború. A kezdet viszont balszerencsés volt Szapolyaira nézve, mert az ellenség röpke egy hónap alatt elfoglalta az ország jó részét és Szapolyait maradék híveivel Északkelet-Magyarország és Erdély területére szorította. Ferdinándot ezután a többség királlyá választotta, s Szapolyai újabb kísérletét is megakadályozta a egyetlen bécsben visszaszerzésében. János király ekkor kényszerből a törökök segítségét kérte. Szulejmán azonnali segítséget ígért és elismerte az ország királyának, mert már a háború elején nyugtalansággal szemlélte a Habsburg előretörést magyar területen. Lodovico Gritti egyetlen bécsben származású kalandor és politikus közvetített Szapolyai küldötte, Laszky Jeromos és a szultán között. Neki köszönhetően Szulejmán hadat üzent Ausztriának egyetlen bécsben tavaszán elindult Bécs ellen.
"Ezt a védőknek hősiesen helytállva és a támadóknak tetemes emberveszteséget okozva még sikerült visszaverniük, miközben ők maguk is súlyos veszteségeket szenvedtek. " - Wikipédia A sikertelen ostrom után jött a török másik, szintén már jól bevált húzása. Alkut ajánlott. Szabad elvonulást ígért, cserébe a megadásért. Kerecsényi ekkor még bízott a felmentő seregben, hát nemet mondott. Folytatódott az ágyúzás. De nem ez volt az egyetlen megpróbáltatás, amit a várbelieknek el kellett viselniük. Marinics Horváth Ferenc vicekapitányt például lázas betegség vitte sírba. Felmentő sereg meg csak nem érkezett, hiába várták. "A védők szorult helyzetével, a vár tarthatatlanságával szembesülve, augusztus második felében Kerecsényi egyezséget ajánlott a töröknek: szabad elvonulás fejében kilátásba helyezte a vár feladását és tűzszünetet kért a kivonulás feltételeinek tisztázása idejére. Pertev pasa készségesen belement az alkuba. Az egyezség értelmében mindenki tulajdonát – beleértve a kézifegyvereket is – megtartva távozhatott, egyedül az ágyúkat és a lőszereket kellett a várral együtt átadni.
2012. március 26. 15:39 Győr eleste a tizenötéves háború egyik legmegdöbbentőbb eseménye volt, visszafoglalása pedig olyan haditett, amely egész Európában kiemelkedő hírként terjedt el. A 16. század közepének nagy várháborúinak utolsó felvonása Gyula és Szigetvár elfoglalása volt. Ezt követően a magyarországi védelmi rendszer, közismertebb nevén a végvárrendszer ekkor kezdte elnyerni véglegesnek szánt képét. Ekkor alakult ki e rendszer kettős, rendi és királyi beosztása, ami kisebb-nagyobb változásokkal a 17. század végéig funkcionált. A kerületi főkapitányok a hatáskörük alá rendelt kerület vármegyéinek hadügyi kérdéseit irányították, és az erre az időre már meglehetősen elavult, felkelt nemesi, vármegyei, városi csapatok, valamint a rendek által megszavazott hadiadóból fizetett néhány száz lovasból és gyalogosból álló, közvetlenül személyüknek alárendelt haderő felett rendelkeztek. A királyi bevételekből ellátott védelmi rendszer tagjai, a végvidéki főkapitányságok lettek, melyek a védelemben sokkal jelentősebb szerephez jutottak.
Sobieski János, lengyel király főparancsnoksága alatt. Még április 1-én írta alá a szerződést Sobieskivel Lipót császár követe, melyben kölcsönös segítségnyújtásról, valamint 1 millió 200 ezer dukát kifizetéséről volt szó Sobieskinek, ha felmentő sereget küld Bécs alá, melynek ő lesz a főparancsnoka. A szerződést később egy nappal visszadátumozták március 31-re, mert az mégsem lehet, hogy egy ilyen fontos dokumentum bolondok napján köttessék meg. Norman Davies Lengyelország története című grandiózus munkájában ezt írja: Sobieski azok közé az ország délkeleti vidékeiről származó főurak közé tartozott, akiknek érdekeik, neveltetésük és életstílusuk meglehetősen eltért a többiekétől. Ezeket a keleti mágnásokat oly mértékben lefoglalták a Lengyelországgal határos török világ problémái – különösen a 17. században -, hogy az Varsóból, Krakkóból vagy Danzigból nézve már-már megszállottságnak tűnhetett. " A nagyvezír csapatai egy részét az ostromra hátrahagyta, így körülbelül egyenlő erők vették fel a küzdelmet a szeptember 12-én vasárnap kora reggel kezdődött kahlenbergi csatában.
fmq.ru, 2024