Biztos, hogy más érdekességeket is lehetne még találni az elnökválasztások körül, de remélem, ezzel a kis összeállítással érdekesebbé tettem az érdeklődők számára a közelgő eseményeket. Novemberben kiderül, hogy Biden személyében megválasztják-e az USA 46. elnökét, vagy Trump marad az elnök. Források: Képes György: Az amerikai állammodell. Az Egyesült Államok alkotmányának alapelvei. in: Rubicon, 1997/8. JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS
Emiatt pedig a republikánus párt, és különösen Trump úgy érezte, hogy "nahát, nahát, itt akkor utólag valami változtatás történt. " Ha csalás nem is várható, a választás optikája szerencsétlenül alakulhat idén is, miután alapvetően a levélszavazók – vélhetően – demokraták, hiszen két és félszer jobban bíznak ennek az intézményében. Nyitókép: MTI/EPA/Michael Reynolds
Normál esetben már a választás éjjelén egyértelmű, hogy ki szerezte meg az elnökséghez szükséges 270 elektori szavazatot, azonban ez az idén sokak szerint nem így lesz. A levélszavazatokat ugyanis sokáig tart összesíteni, ráadásul egyes államokban, beleértve a kulcsfontosságú Pennsylvaniát is, nem szabad a választás napja előtt megkezdeni a levélben korábban beérkezett szavazatok összesítését. Azért is szükség lehet az emberek türelmére, mivel a részeredmények az olyan kulcsfontosságú államokban, mint amilyen Pennsylvania is, félrevezetőek lehetnek. Az olyan államok, ahol előre összeszámolják a levélszavazatokat, kezdetben valószínűleg Biden felé húznak majd, mivel a közvélemény-kutatások szerint a demokraták nagyobb arányban szavaztak levélben, mint a republikánusok. Ezzel szemben azokban az államokban – ilyen Pennsylvania is – ahol a választásig nem számolják meg a szavazatokat, van rá esély, hogy először Trump fog az élre törni. Az elemzők arra számítanak, hogy ezek az anomáliák kisimulnak, ahogy növekszik a feldolgozottság.
Így jelentősen kibővült a regisztrációs helyek száma, sőt bizonyos helyeken akár a választás napján is be lehet kerülni a választási névjegyzékbe. —-Az előválasztási szakasz—- A választáson induló jelöltek kiválasztása a lehető legdemokratikusabb rendszerben zajlik az Egyesült Államokban. Az ország föderális berendezkedéséből következően a választási szabályok megállapításában is nagy a tagállamok szerepe. A szavazatok elektori kollégiumi helyekre (az elektorok szavaznak végül ténylegesen az elnökjelöltekre) történő átváltása állami hatáskör, sőt bizonyos szabályokat maguk a pártok határoznak meg saját maguk számára. Ezek közül is kiemelkedik az előválasztások megszervezésének időbeosztása, amit egyszerre befolyásolnak bizonyos hagyományok, helyi törvényhozási aktusok és a pártközpontok előírásai. Ez utóbbiak (a republikánusoknál a Republikánus Nemzeti Bizottság – RNC, a demokratáknál a hasonló formulával megnevezett DNC) csak korlátozott eszközökkel tudják befolyásolni a folyamatot. Az állami előválasztásnak jellemzően két típusa van, az úgynevezett "caucus" és a "primary", melyek bizonyos helyeken keveredhetnek.
Floridában például a Miamit is magába foglaló szavazókörzetben nem szerepelt rosszul, mindössze 5 százalékponttal maradt le Bidentől, ami sokkal jobb eredmény ebben a körzetben, mint 2016-ban elért Trump. De Trump nemcsak az elektori szavazatokban áll jól, hanem alapvetően is: 2020-ban egymillióval többen szavaztak Trumpra, mint 2016-ban. Lesz-e blue shift? A legnagyobb kérdés, hogy a levélszavazatok megszámlálása hány helyen fordítja meg a jelenlegi eredményeket, ugyanis sok helyen a levélszavazatokat csak a november 3-án leadott szavazatok után számolják meg. Ilyen például Pennsylvania is, és vélhetően itt is fog eldőlni az elnökválasztás sorsa. Ebben az államban jelenleg Trump vezet, aki a szavazatok 56, 6 százalékát kaphatta, míg Biden 42, 2 százazlékot, de a feldolgozottság csak 42 százalékos, és az állam két legnagyobb városában, Phiadelphiában és Pittsburghben sok fontos körzetből még nincsenek megbízható adataink, így matematikailag még behozható Bidennek a hátrány. Az államban egy kicsivel több, mint 2, 5 millió levélszavazatot adtak le, ebből körülbelül 500 ezret számoltak meg.
Szenátorból minden államban kettő van, a kongresszusi képviselők száma azonban a népességarányhoz igazodik. Ezért állhat elő időről-időre az a helyzet, hogy az egyes jelöltekre leadott szavazatok abszolút száma és az adott jelöltet támogató elektorok száma nem áll arányban egymással. Egy-két nagy népességszámú államban elért győzelem többet ér, mint sok, országosan "szétszórt" szavazat, vagyis bekövetkezik az az eset, hogy nem az lesz az elnök, akit a többség támogatott. (Ez történt például 2002-ben, a Gore/Bush küzdelemben).. Egy-egy állam elektorai általában a győztes mindent visz alapon szavaznak (bár elméletileg nem köti őket az adott állam választási eredménye). Az elektorok személye nem különösebben érdekes, funkciójuk leginkább ceremoniális: ők lehetnek egyszerű választópolgárok, közhivatalt viselők vagy más helyi notabilitások. Az elektori kollégium – jellemzően decemberi – szavazása után a szintén frissen megválasztott Kongresszusnak kell január elején igazolnia az eredményt. Ezt követően már csak az eskütétel van hátra, melyet jellemzően Washingtonban, a Kongresszusnak helyt adó Capitolium dombon tartanak meg január 20-án, pontban délben.
Egy elnöki kampány jellemzően egy igényfelmérő bizottság felállításával kezdődik: Barack Obama például 2007 januárjában, bő másfél évvel az elnökválasztás napja előtt hozta létre saját előkampányát, amely már lehetőséget adott többek között nagyobb adományok gyűjtésére, anélkül hogy élesben adatokat kellett volna szolgáltatnia támogatóiról. Másrészről a kampány határa a folyamat végén is elmosódik, amennyiben az amerikai elnökválasztási rendszer egy további sajátossága, hogy a legtöbb államban már a választás napja előtt van lehetőség a szavazásra. 2008-ban például egyes hírek szerint a szavazók mintegy egyharmada már a november 4-i voksolás előtt az "urnákhoz" járul. Ki indulhat? Ki szavazhat? Az Egyesült Államok alkotmányának előírásai szerint olyan, az Egyesült Államokban született amerikai állampolgár indulhat az elnöki posztért, aki legalább 35 éves, és 14 éve az Egyesült Államokban van az állandó lakhelye. Az amerikai születésre vonatkozó kitétel némileg rugalmasan értendő, mivel a Szenátus – ahogy tette azt a panamai katonai támaszponton született John McCainnel – amerikai szülők külföldön született gyermekei esetében tehet kivételt.
Kedden döntenek az amerikaiak arról, hogy ki legyen az Amerikai Egyesült Államok 45. elnöke; a hat jelölt közül érdemben a demokrata párti Hillary Clintonnak és a Republikánus Párt jelöltjének, Donald Trumpnak van esélye a győzelemre. A két nagy párt jelöltjei mellett a zöldek jelöltjeként Jill Stein, libertáriusként Gary Johnson, a konzervatív Alkotmánypárt színeiben Darrell Castle, függetlenként pedig Evan McMullin is indul. Az elnökválasztással egy időben kongresszusi képviselőket is választanak, a kétkamarás szövetségi törvényhozás képviselőházának 435 tagját és a 100 tagú szenátus egyharmadát választják meg kedden az amerikaiak. Emellett tizenkét államban kormányzóválasztás is lesz, és az egyes államokban összesen 160 népszavazást is tartanak. Az amerikai elnökválasztás alapelvei Az Egyesült Államok elnökét négy évre választják meg. Az alkotmány előírásai szerint az elnök csakis született amerikai állampolgár lehet, aki legalább tizennégy éve folyamatosan az országban is él. Egy politikus két ciklusnál hosszabb ideig nem töltheti be az elnöki posztot, vagyis harmadszor már nem jelöltetheti magát.
fmq.ru, 2024