Mert ha van erős pontja a Bad Boys harmadik részének, az még mindig Will Smith és Martin Lawrence kettőse. Előbbi öregesen fiatalos attitűdje jól kompenzálja a nagypapis tempóra beálló Marcus karakterét. Bár a végére már nagyon zavaró lehet a sok öreges vicc, de szerencsére mellé akadnak valóban jól időzített ütős poénok is. Ráadásul az akciók is egészen elfogadhatók, bár nagyon látszik rajta, hogy Michael Bay helyett mások készítették. Jóval kevesebb a lassítás, ami - meglepetésre - néha komoly probléma, mert ebbe a sorozatba egész egyszerűen beleillik ez a Bay-stílus. Sajnos bármennyire is próbálják másolni Bay stílusát, Billal Fallah és Adil El Arbi nem képesek olyan látványos akciókat összehozni. Természetesen akadnak nagyon jól megoldott üldözések (a motoros nagyon jól néz ki), de azért látszódnak a lövéseknél a CGI-elemek és a két színészről is nehezen hisszük már el, hogy laposra vernének bárkit. De a hangulat még mindig Bad Boys-os és bár a történet kifutása kicsit kellemetlen és ezerszer át lett rágva, de legalább közönség-kedvenc karaktereket is ki mernek venni a franchise-ból.
Pofáznak és lőnek... Smith és Lawrence a múltra kacsingatva és jelenlegi fizikai állapotukra utalgatva próbálják elhitetni velünk, hogy párosuknak van még keresnivalója a vásznon, de kicsit úgy festenek, mintha évtizedek óta házastársak lennének, már jó ideje ráuntak egymásra, és csak azért vannak együtt, mert hát mindig is együtt voltak. Harsányan, de fáradtan ugratják egymást, mintha csak a kötelező köröket futnák: hiányzik már belőlük az a politikailag teljesen inkorrekt pofátlanság, ami sokak kedvencévé tette őket anno. Ehhez Michael Bay kellett volna - és hiába próbálja az ő stílusát mímelni Adil El Arbi és Bilall Falah rendezőpárosa, kiknek neve leginkább a Fehér hó című HBO-sorozatról lehet ismerős, a "Bayhem" visszaadásához nem elég csak színes szűrőkkel, szapora vágással, túlvezérelt hangeffektusokkal és körsvenkekkel dolgozni: tehetség, maximalizmus és pénz is kell, sok-sok pénz. Az utóbbi hiányát lehet kreativitással kompenzálni, és ugyan a Mindörökké rosszfiúkban akad néhány ötletes akciófilmes megoldás, összességében az akció csak egy zavaros massza, amelyből hiányzik az egyéniség és a spiritusz.
Aztán az utóbbi években úgy tűnt, hogy végleg kukázzák a projektet (még Lawrence is lenyilatkozta, pedig ha valaki, akkor ő kapaszkodott a filmbe, hisz nagyjából ettől függ a megélhetése, annyira sikertelen), mígnem aztán mégis tető alá hozták, ennek azonban nagy ára volt. Nagyon nagy. A széria elveszítette Michael Bay-t. Tudom-tudom. Ő egy kókler. Minden filmje szar. Tudom. Te se nézed meg az Armageddont tizedszer ha épp az megy a tévében. Értelek én. S bár nem látszik, de e sorok írása alatt rád kacsintottam. Lehet ez a közös titkunk, nem tudja meg senki. Szóval Smith és Lawrence újra nekilódulnak, hogy rendet tegyenek, mert egy őrült nő az őrült fiát rászabadítja a világra, ráadásul az egyik fő célpontja Mike (Smith), de hát mind tudjuk, hogy kedvenc párosunkkal nem olyan könnyű elbánni. De nem ám. És bár 2020-ra már nagyjából a hátam közepére sem kívántam egy Bad Boys filmet, mert Smith se fiatal már, Lawrence meg úgy fest, mint aki egy allergiás reakció közepén tart, meglepően jól szórakoztam – legalábbis bizonyos részek alatt.
fmq.ru, 2024